A csapat

Szabó Eszter

csoportvezető tréner

Szabó Eszternek hívnak, a Budapesti Corvinus Egyetem végzős hallgatója vagyok, táj-és kertépítő szakon.
Az önismeret, kommunikáció kérdésével középiskolás korom óta foglalkozom tudatosan. Azóta napi szinten megtapasztalom, milyen változásokat, megoldásokat hozhat egy-egy tudatos döntés, és a döntések következményeinek helyes kezelése.
Ennek a tudatosságnak a fejlesztésén különféle tréningeken, képzéseken dolgozom, és a tanultakat alkalmazom is 2009 óta a Tandem n.o. trénereként. Szeretem figyelemmel követni a csoportok fejlődését, alakulását, szeretek jelen lenni, segíteni a folyamatokat, kis humort csempészni a munkába és végül a csoport és a csoporttagok egyéni eredménye az, ami nagy örömmel tölt el, és értelmet ad a munkának.
A másik pólusát ennek a tanulásnak az utazás adja. Szeretek elindulni, úton lenni és megérkezni. Szeretek megfigyelni, tapasztalni. Úgy gondolom, az otthontól távol, kiszakadva az otthoni környezetből nagyon sokat tanulhatok a világról, a többi emberről és nem utolsó sorban saját magamról is. Ezt alkalom adtán alkalmazom is, így sikerült bejárni Európát és az Egyesült Államokat, valamint Fekete Afrika egy töredékét.
Úgy gondolom, hogy tudatosan fejlődni mindig lehet, és kell is, ez segít a legtöbbet kihozni a jelenből, és építgetni a jövőt.

_________________________________________________________________________________

Rabec István

csoportvezető tréner

Mindig zavarba jövök, amikor megkérdik a foglalkozásomat. Mert több is van, mindegyiket szeretem, de leginkább azt, hogy ezeket lehet egymással ötvözni. Szóval, leginkább kutató vagyok, tanár és tréner. Tanítottam, évekig nemzetközi önismereti, kulturális táborok szakmai vezetője voltam, nyelvészként a nyelvvesztést kutatom. Több mint 10 éve dolgozom trénerként – elsősorban önismeret, kommunikáció, pályaorientáció és szervezetfejlesztés témákban.
Fontos számomra, hogy munkám minél inkább az emberek javát szolgálja, és az eredmény valóban használható legyen. Szeretek emberekkel dolgozni, sokat tanulok tőlük és abban bízom, hogy én is tudok nekik tanítani valami jót, hasznost. Egyébként meg szeretek rácsodálkozni a világra, és hallgatni az embereket, ahogyan mesélnek.

_________________________________________________________________________________

Borvák Mária

csoportvezető tréner

Szőlész-borász vagyok. Cégvezető és idegenvezető. Angol nyelvtanár. A szakmám emellett informatikus. Egy nagy kavalkád.
Az élet eddig arra tanított meg, hogy nincs lehetetlen. Hogy lehetsz több
 minden egyszerre, ugyanolyan jól és ugyanakkora szeretettel. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene újra és újra megkérdeznem magamtól, hogy helyes e az az út, amin járok. Az újraelköteleződés és az ismételt pályaválasztás úgy gondolom mindannyiunk feladata és a legjobban akkor járunk, ha tudatosan foglalkozunk vele. Mert ha akarod, ha nem, döntés születik. Ami nem mindegy, az az, hogy tettél e azért, hogy az életedet, a jövődet a lehető legjobban alakítsd.
Hiszek abban, hogy az életben megtalálható az egyensúly és bármelyik pillanatban képes bárki újrafogalmazni önmagát. Hatalmas elszántság fejében. Ez az elszántság az, ami arra indított, hogy az egyetemi évek után hazatérjek és itthon dolgozzam, a szülőföldemen. Senki sem mondta, hogy egyszerű lesz, de akkor hol maradna a kihívás?! Szeretek fejlődni és fejleszteni, újat látni, másoktól tanulni, csoportban tanítani. Olyan csoportokban, ahol a kacaj az egyik örömforrás. Emellett az önkifejezés egyik legtökéletesebb módja számomra a mozdulat, a tánc. Az együttmozgás.

_________________________________________________________________________________

Sikula Gábor

csoportvezető tréner

Sikula Gábornak hívnak. Jelenleg az egyetemi tanulmányaimat végzem pszichológia szakon. Szeretek együtt gondolkodni másokkal, játszani, zenélni, futni, kávézni, szeretek mindent, ami kihívást jelent számomra.
2007-ben hoztuk létre barátaimmal a CRUX együttest, melynek azóta is tagja vagyok gitárosként. A zene azért fontos számomra, mert általa átélhetõvé válik hogy mindannyian egyek vagyunk, hogy összetartozunk. Az egyedüllét érzése szerintem egy illúzió, az összetartozás öröme a valóság. Ez vezérelt engem a pszichológia és az önismeret felé.
Részt vettem már rengeteg önismereti csoporton, nagy hatással volt rám a jezsuita lelkiség, illetve Pál Ferenc atya és Feldmár András gondolatai. Sokat foglalkoztam az álmokkal és az álomfejtéssel.
A pályaválasztás egy fontos téma számomra, ugyanis én is sokáig kerestem hogy milyen úton induljak el a tanulmányaimban. 2 és fél évig tanultam informatikát, mielõtt rátaláltam arra, ami igazi örömet szerez és amiért érdemes küzdenem. Ezért szeretnék minél több embert bíztatni és segíteni abban, hogy rátaláljon a legbelsõ vágyaira és erõforrásaira.

_________________________________________________________________________________

Urbán Péter

táborvezető és szakmai vezető

Gyerekkoromban focista szerettem volna lenni. Nem is akárhol: a Bundesligában. Sőt, a német nemzeti tizenegyben akartam rúgni a gólokat, nyerni a meccseket, magasba emelni a győztes trófeákat! “Hát hogyan, Te?! Hisz felvidéki magyar fiú vagy, nem lehetsz német válogatott, inkább találj ki valami mást…” – mondogatták a „tapasztalt felnőttek” körülöttem. De én – hat-hét évesen – nem hallgattam rájuk, s elkezdtem önszorgalomból németül tanulni. A gyerekkori álmom által vezérelt úton haladva német és történelem szakon elvégeztem az egyetemet, eltöltöttem néhány tanulmányi utat Brémában, Koblenzben és Bécsben, s doktoranduszi tanulmányaim befejezése után jelenleg épp a német kultúrával és irodalommal foglalkozom a pozsonyi Coménius Egyetemen. Közben megalapítottuk a TANDEM-et, ahol koordinátorként, csoportvezető trénerként tevékenykedem, s ez a munka nagyon nagy örömmel tölt el. Pedig semmi szögletrúgás, semmi tizenegyesek, semmi biciklicselek… Bizony, nem lettem német válogatott futballista. Úgy látszik mégiscsak a „tapasztalt felnőtteknek” lett igazuk. Vagy mégsem?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése